Sebestyén Balázs hosszú évek után kibékül édesapjával

    1172

    “Úgy éreztem, le kell tennem ezt a terhet, hiszen csak megbetegít. Nem cipelhetem egy életen át és nincs jogom cipeltetni vele sem! Ráadásul nem vehetem el azt a lehetőséget a fiaimtól, hogy megismerjék a nagyapjukat. Hiszem, hogy az életben nem véletlenül kapunk bizonyos feladatokat, amelyeket meg kell oldanunk, különben afféle karmaként hordozzuk generációról generációra, míg valaki meg nem oldja! Ráadásul szerettem volna, ha az apám megismerhetné az unokáját, játszanának együtt, jóban lennének, ettől sem őt, sem Benit nem foszthatom meg, csupán a múltbeli dolgok miatt! Azt hiszem életünk egyik legfontosabb tanulnivalója nem más, minthogy megtanuljunk megbocsátani” – mondja.

    (forrás: storyonline)

    HOZZÁSZÓLÁSOK